és Pedro
“Pedro kocsmájában sápadt lámpa ég,
és az asztaloknál züllött arcú nép,
a rumot isszák, mint a vizet,
gazdag úr az, aki fizet,
így hát minden cseppért kár”
…hát ma sem fekszem le veled de nem azért mert nem tetszel nagyonis tetszel és a többi nő mind akivel nem feküdtem le nekem ilyen a biológiám inkább simára borotválom a lábad gyere tedd ide az ölembe tedd az alvó férfiasságomra a talpad kilakkozom a lábkörmeidet és ábrákat rajzolok az lábujjaidra alvó csecsemő lesz mind és én ringatom őket
…hát ma sem fekszem le veled mint a kis koszlott purdékkal hétesen meg az apjukkal akikkel szintén nem feküdtem le csak forgattam a kamerát a fejem fölött abban a filmben nem volt más csak az ég és a föld néha arcok forogtak bele és mindenhol ott volt a hajad a levesemben a számban és a szememben és én csak forgattam a kamerát a fejem fölött ne kelljen belédszédülnöm
…hát ma sem fekszem le veled leléptem az utolsó elötti napon meghagytam a gázsit a kocsmában ahol a szélütött tangóharmonikás féloldalasan nézett és én is féloldalasan néztelek észre se vedd azt a nézést amíg a tánc közepében forgattad a szoknyád és a hasadon volt egy hely amit még sosem láttam ezért hát el kellett lopnom a szoknyád amit az itthoni fiúmra ráadok
Pedro Almodovar
