tejláz

Ez itten ez, ez halt meg, a legkicsinyebb. A mellem úgy feszült, mustként spriccelt a tej. Ott temettük el a fák alatt, az erdőben, nem cuppogott a kicsi száj, ömlött a tej. Elébb a boszorkányt szoptattam, aztán felbátorodtak a többiek. A férfiak. Csak az asszonyok gyugdosták el a kicsiny gyermekiket. Nem csillapult. Két vak tehén, ordítottak a mellek.

Az elsőt a faluból hoztam. Az ősz bejárta a házat, avarral takargattam két szoptatás között. Gyönge vót. A másodjára többet hoztam. A tél bejárta a házat, a polcokon, a tűzhely alatt. Szél rázta a rongyokat az ablakon. Reggelre mind befagyott. Nem néztek a befagyott szemek.

Mindég távolabbra menni, nagyon nehéz. Mindég összegyűjteni, nagyon nehéz. A tej nehéz. Vót, már útközben nem szoptak a gyönge angyelók.

Amikor lefogtak, akkor is szoptattam. Aszonták, már nem vót benne élet. Valahogy szétszakadt a feje, ahogy a kemény mellem a szájába tettem.

galaxis könyvutazóknak

Varázsnyomda és szövegtükör – rökütgevösz sé admoynszáraV


A szövegtükörben az év 666. napján Jelinek meg a szöveg.
A hagyományos szövegtükör funkciója, hogy a sérülékeny lapszélekig ne terjedjen, mint ólomleves a betűtészta. Ennek nagy tudója volt Galaxis von Gutenberg, aki ólomtócsákat folyatott a lapok közepére. Ám ezek az ó-lomfelületek még nem tükrözték vissza az írói szándékot, inkább elnyelték, és ott siránkoztak láthatatlanul a szellemi megvilágosodás útleírásai.
Gutenberg – grebnetuG, Én egy jó hegy vagyok című írása, hosszan elemzi a tükörkészítés nehézségeit, a kísérleteket arannyal, rézzel és sok más fémmel, de az áttörést a hártyaüveggel terített ólom hozta, némi inspiratív, szemtükör fedéssel. A néphagyomány azóta úgy tartja, jól csak a szemfedő alatt lát az ember. Ezért takarják le, halott ember házában a tükröket, az odaátra távozót ne zavarja a tükör által homályosan megsokszorozott szöveg, a helyes értésben.
Egy bizonyos Leo Roth nevű ember, épp úgy nyert több életet, hogy szövegtükörből készített koporsóban várta a végső pillanatot. Számtalan újraolvasás után, megérkezett a pontos szövegfelismerés és összeolvadhatott Szepes Máriával, akinek a többség által ismert neve Alice Mirrorcountry.
Ismereteink a valódi szövegtükörről korlátozottak, akik elolvasták sosem tértek vissza.


II.

Galaxis von Gutenberg felesége, Zelma Pinktura nagy tehetséggel rendelkezett, a széthullott apróságok összeillesztésében. Úgy is hívták Meinz környékén, Zelma, aki az igazat látja. Galaxis mester szintén nagy elismeréssel tekintett Zelmára, rajta kívül csak néhány beavatott rózsakeresztes ismerte Zelma titkát, a rá bízott Mária tükör létezését. A Mária tükör nem volt egyéb, mint egy darab, ezüstös üveg, de oly korban keletkezett, amikor az emberek még nem ismerték készítésének titkát. A fényes égbolt vándorai hagyhatták itt, amikor távozáskor a szemetesüket kiborították Memphisz köveinél. Az ókori Egyiptomban, míves, zománcozott keretbe tették. A legenda szerint Kleopátra ebből olvasta ki a jövőt és e jövő látása kergette öngyilkosságba. A háború idején alexandriai zsidó kereskedőkhöz került a tükör, hogy onnan miként, Nasrat városába, melynek neve őrködő asszonyt jelent, azt sem tudni, csak annyi bizonyos, a tükör nem mutat semmiféle képet férfikézben.
Később Johann Faust meinzi ügyvéd, mindent megtett, hogy megszerezze a tükröt, de a hamis vádak csak a könyvnyomtató műhely, és félig kész bibliák elbirtoklására voltak elegendők.
Dr Faust ebben az időszakban kötött alkut Mephistoval.
De térjünk vissza Nasrat, Názáret városába, ahol Mária előre látta a jövőt, és nem csak a fiúét. Évszázadok hosszú során át asszonyok titkos rendjei, zárdák és földalatti szervezetek, szabadkőműves női páholyok vigyázták a tudást. Néha századok teltek el, és a tükör üvege üres maradt. Zelmának, sok esztendeig nem mutatott semmit, míg egy napon ismét belenézett a tükörbe, amely a rózsakeresztes hagyomány szerint szerencsétlenséget hoz a kíváncsi fejére. Attól a naptól kezdve, Zelma minden este mesét mondott Galaxis mesternek, egy csodálatos szövegtükörről, amely megsokszorosítja a kézzel írt könyvek tartalmát.