angyal a tálcán

megelégszem azzal a fáradt kis reggelizőkéssel
a szivemben - amivel kented a vajat
ne hányd a szememre, nem vagyok vajszívű

utcanév vers

Nyócker


nem térkép e táj, részegen csuklik az utca és a nagy Tömő
Magdolnát az utcaszélre dobta és a kicsi piszkos Lujza
a Stáció futáson nem tudott sok pénzt kicsórni, hátába
kapta a Szigony utcai pléhkrisztust, hogy megfeketedve
alulról szagolja a Jázmin utcai gázvezeték szagát

Illés, Ernő és a Pál hegyesedett nadrágban hetykén jár
és József nője a csupa izom táncol végig a kurva soron
hol van az esti lé – pénzért az egész országot leszopom
csak a fakereszt a vaker és a Kőfaragó tisztességes meg
anyám az ősz hajú asszony a térdeplő Lőrinc pap téren

menjetek fiúk az éjfél kitört oda hol apátok eddig betört
vegyetek kenyeret bort és óvszereket szeret az isten az állam
nem lesz bevezetve az áram semelyik kerítésbe, kilincsbe
csak a vak szerencse nevet és bilincsbe veri a szegénységet
Víg lesz az Auróra amíg nő karjában vagytok mindenképpen

megyek viszem a jövőt Sárkány lesz vagy adófizető megyek
Hasamban az idő a kis Füvész Villámot vet, Lóvásárra nem
engedem amíg Vas nem lesz a vihar és a Gázláng belobban
de akkor megfőzöm a gyermekkori tejbegrízeket és újra
tanítok minden szabályt a Köztársaság téri játszótéren

Az úgy volt....

....... Eljöttek az angyalok, oldalról és mindenhonnan az egész nagy borús levegőégből. Egyedül voltam. Először levették az ékezeteket. Aztán a magánhangzóimat szedték el. Nem maradt nevem, se semmi, csak valami barátságos duruzsolás, angyalzene vagy angyalmondóka. Gondoltam megelégednek ennyivel, de vacakul kuncogtak és hunyorgatták az égszínkék angyalszemeiket, láttam a giottoi ecsetvonásokat, na még csak ez hiányzott, gondoltam. Az egyik angyal ekkor a fülemhez hajolt és azt mondta: egészen pontosan tudjuk, hogyan akarod megúszni a feladataidat. Nem szeretnénk megfenyíteni, de ha nem fejezed be, amit elkezdtél, legközelebb az ujjaidat visszük magunkkal. Akkor várhatsz a legközelebbi évszázadig, amikor a Macintosh kihozza a gondolatalapú számítógépet - nem lesz az mulatság - hunyorgott a giottoi, különösen a te esetedben, ahol úgy szaladnak szét a gondolatok, tervek, mint a vízfesték. Mammogtam a mássalhangzóimmal, de az angyal így is megértett, mert isteni nyelv a mássalhangzós. Egy hónap. Ennyi. Visszakapod az ékezeteket, meg a többi hangzót, akkor visszajövünk es elvisszük a könyvet vagy annak híján a többi kölcsönt és az ujjaidat.

álomgyár

Már megint azzal a nővel, akivel nincs szándékomban álmodni soha. Jön felém és énekel, és azokban a mélyregiszterű hangokban valami kicsi, és ijesztően eleven, fekete dolgok - olcsó költségvetésű horror film. A kicsi dolgok a levegőn ellárvásodnak és a lárvák felhasadnak, és kikelnek a repülők, a szárnyaló szörnyek, vicsorgó muslincáknál nagyobbak. Démon-legyek, mint a hang, úgy repülnek át a fülemen. Nincs semmi akadály, se dobhártya, se agy, se elme-stop. A leglágyabb részeimre ülnek, hogy felegyenek, és szívókájuk a máj, a szív és a méh felszínére tapad. Nyáluk elfolyósít és a fájdalom nem ismer határt. Kifolynak a szerveim, a máj, a szív, a méh, mint a hangok, mint a fúga utolsó hangjai.

Velence

Annyi bizonyos van más arca, nem csak a gondolás, szentmárkteres, rialtós. A nemzetiségi munkamegosztás jellegzetességei: fekete férfiak - iszony csúf táskákkal szaladgálnak a rendfenntartók elől. Arab férfiak - hosszú szárú vörösrózsákkal andalognak naplemente környékén, romantikázó, hetven feletti, angol házaspárokat megcélozva. A kínaiak pedig nemre, korra való tekintet néklül etetnek, itatnak Velence szerte.
Néhány kép Nektek